Ízületi sérülés elsősegély. Ficam – Wikipédia

Kificamodott a bokája?

Ficam és rándulás - Elsősegély

Hétköznapi sérülések, amelyeknél a laikus segélynyújtónak nem feladata megállapítani, hogy valójában rándulásról, ficamról vagy akár törésről van-e szó. Ezt gyakran az ízületi sérülés elsősegély dolgozók is csak Röntgen-felvétel alapján tudják megállapítani.

Ennek megfelelően a rándulás, a ficam és a törés ellátása hasonló elveken alapszik. Rándulás Rándulás esetében a két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag ízületi sérülés elsősegély vagy el is szakad, azonban az ízületet alkotó csontok a helyükön maradnak.

Legenyhébb esetben az ízületi szalagok csupán megnyúlnak. Komolyabb a sérülés, ha részlegesen szakadnak, súlyosabb esetben pedig teljesen el is szakadnak az ízületeket rögzítő, stabilizáló szalagok.

1. Elkülönítő kórisme[ szerkesztés ] Főleg a csonttöréstől valamint értelemszerűen egyéb porc- és lágyrész-sérülésektől kell elkülöníteni, amelyek hasonló traumák során keletkeznek.
2. Ficam – Wikipédia

A rándulást általában erős fájdalom, duzzanat és vérömleny kíséri. Rándulás esetén az ízület maga mozgatható, viszont a mozgástartomány erősen beszűkül, és komoly fájdalommal jár.

A rándulás röntgenfelvétellel és fizikális vizsgálattal is igazolható. A rándulás kezelésének legfontosabb lépése a nyugalomba helyezés, a kar felkötése vagy a láb felpolcolása, valamint a sérült ízület hűtése és rugalmas pólyával való rögzítése.

Rándulások előfordulási helyei: Vállízület, kar, könyök, csukló, ujjak, térdízület, boka Ficam A ficamok hátterében leggyakrabban sportsérülések állnak, ám a háztartási és munkahelyi balesetek között is nagy számban fordulnak elő.

Ízületi sérülés ellátása

A ficam esetén a csontvégek kimozdulnak az ízületből, és rugalmasan rögzített rendellenes helyzetben maradnak külsőleg is látható alakváltozást okozva. A ficam esetén az ízületi tok és szalagrendszer súlyosabban sérül, ezért a fájdalom is erősebb lehet.

Röntgenfelvétellel és egyéb képalkotó eljárással UH, CT, MRI, arthroszkópia győződhetünk meg a sérülés kiterjedéséről, amely a kezelés menetét nagymértékben befolyásolja.

Az ízület stabilitásvizsgálatával dönthető el, hogy konzervatívan gipszrögzítéssel vagy műtéti úton kell a sérülést ellátni. A leggyakoribb ficamok: a vállficam, a könyökficam, az ujjízületi ficamok, a térdkalácsficam és a bokatörésekkel járó felső ugróízületi ficamok.

A teljes ízületi ficamok leggyakoribb tünetei közé a duzzanat, a fájdalom, a sérült ízület teljesen beszűkült mozgása tartozik, esetenként jellegzetesen torz, deformált képet mutat. Különösen veszélyes a térdízületi teljes ficam, az ilyen ficam verőér-sérüléssel is járhat.

Ezért ezekben az esetekben fontos az érfestés készítése és érsebész bevonása a kezelésbe. A teljes ficamok kezelésének első lépéseként az ízületet nyugalomba helyezik, hűtik. Fontos, hogy laikus ne próbálja meg helyre tenni a ficamot, mert ezzel az ízületi vápa vagy csontfej törését, a szalagok szakadását, valamint ideg- és érkárosodás is okozhat.