Vállfájdalom oka. A vállfájdalom lehetséges okai

Befagyott váll szindróma Befagyott váll szindróma A nem múló vállfájdalom hátterében sokszor komolyabb probléma áll egy szimpla húzódásnál, vagy a megerőltetésnél.
- Befagyott váll szindróma – a szűnni nem akaró vállfájdalom oka
- Vállfájdalom 11 oka, 4 tünete és 5 kezelési módja [teljes tudásanyag]
- Voltaren emulgel gél ízületi fájdalmak kezelésére
- A jobb térdízület fáj, mit kell tenni
- Hogyan lehet kezelni a térd artrózisát
- Vállfájdalom kezelése - 10 tippünk is van! - HáziPatika
A befagyott váll szindróma általános tünetei miatt sokszor húzódásként vagy ideggyulladásként kerül ellátásra, így van, hogy hosszú időbe telik, mire felismerik a valódi betegséget. Cikkünkből megismerheti a betegség tüneteit és a lehetséges kezelési módokat. Mi az a befagyott váll szindróma?
Ezeknek a kezelési módoknak a leírását olvashatják a továbbiakban. Aktivitás megváltoztatása vállfájdalomra A kezelés általában tartalmaz pihenést, a napi aktivitás megváltoztatását és fizikoterápiátamelyek javítják a váll erősségét és mozgékonyságát. Általánosan elfogadott megoldások, mint a túlzott nyújtás és a komoly, megerőltető edzés elkerülése segíthetnek a vállfájás megelőzésében. Gyógyszeres kezelés vállfájdalomra Az orvos felírhat orvosságokat a gyulladás és a fájdalom enyhítésére. Ha gyógyszert kaptunk fájdalmaink enyhítésére, mindenképpen csak az előírtaknak megfelelően használjuk azt.
A vállízület az egyik legösszetettebb ízületünk, ami rendkívül sokféle funkciót lát el. Ínak, szalagok és izmok kapcsolódnak össze benne, ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület.
Befagyott váll szindróma
Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ízfej beleillik. Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük.
Az ízületi tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja. A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba.
A vállfájdalom lehetséges okai
A rotátorköpeny vállfájdalom oka a vállízületet, és segíti a kar forgatását. A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége.
Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását. A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét.
Mi a vállfájdalom négy leggyakoribb oka? | Harmónia Centrum Blog
Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját.
Mi váltja ki? Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az ízületet. Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani, mindenféle külső behatás nélkül jelentkeznek a tünetek.
A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb év közti nőknél, és vállfájdalom oka betegségek, például cukorbetegség , pajzsmirigy betegségekilletve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki.
Vállfájdalom tünetei és kezelése
Mik a tünetei? A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés. Legintenzívebben reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk.
A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik. A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé.
Vállfájdalom kezelése - 10 tippünk is van!
Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni.
Milyen a betegség lefolyása?
A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható: Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva hónapig tart, intenzív fájdalom jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik. Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek következtében a beteg egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül.
Ismeri a vállfájdalom négy leggyakoribb okát?
Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől számított Ebben az időszakban a fájdalom vállfájdalom oka, de a mozgásterjedelem nem javul.
Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és vállfájdalom oka visszatérnek a mozgások is.
Ez az időszak akár egy évig is eltarthat. Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1, év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent mozgásterjedelem. Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára?
Fizikai és lelki okok egyaránt állhatnak az észlelt fájdalom mögött, ezen a területen gyakori a betegségek gyulladások halmozódása. Ennek megfelelően fájdalomklinikánk szakemberei a fájdalmat mindig több irányból igyekeznek megközelíteni, mivel több összefüggő oka is lehet. Sebész szakorvosaink, gyógytornász szakembereink első lépésben a fájdalom pontos leírását fogják kérni Öntől.
Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben diagnosztizálják, hogy a fájdalmak elmúljanak, és minél előbb visszanyerje a beteg az ízület mozgékonyságát. A diagnózis felállításához az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálattal, a panaszok és az anamnézis ismeretében, meg tudja állapítani a váll mozgásterjedelme alapján a befagyott váll szindrómát.
Tovább Vállfájdalom A vállízülettel kapcsolatos betegeségek és fájdalmak sokrétűsége a vállöv bonyolult felépítéséből fakad. A vállövet alkotó ízületek együttes, összehangolt mozgásának köszönhető, a váll nagyfokú mobilitása, azonban ennek a tulajdonságának köszönheti fokozott sérülékenységét is. A vállövet az alábbi ízületek alkotják: a felkarcsont és lapocka közötti glenohumerális ízület, a lapocka és kulcscsont közötti acromioclavicularis ízület, a szegycsont és a kulcscsont között sternoclavicularis ízület, illetve a lapocka és mellkasfal közötti scapulothoracalis ízület. Ez utóbbi nem tekinthető klasszikus értelemben anatómiai ízületnek, de szerepe a vállöv komplikált mozgásaiban elengedhetetlen.
A gyulladás meglétének azonosítására és az vállfájdalom oka sérülések rotátorköpeny szakadás, ízületi kopás kizárására képalkotó vizsgálatokat MR , röntgen alkalmaznak. A befagyott váll szindróma kezelése általában konzervatív módon történik, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek vagy injekciók formájában.
Emellett igen fontos a szakemberrel irányított gyógytorna, hiszen a bemerevedett testrészt sokszor csak manuális terápiával lehet újra visszaszoktatni a normális mozdulatokhoz.
Vállfájdalom 11 oka, 4 tünete és 5 kezelési módja [teljes tudásanyag]
Ez segít felgyorsítani és könnyebbé tenni az amúgy nagyjából 2 éves gyógyulási időt. A fagyott fázisban, amikor már a fájdalom mérséklődik, a mozgás gyorsabb visszanyerése érdekében műtéti úton is kezelhető a befagyott ízület.
A műtét után a fájdalom jelentősen csökken. A beavatkozás váll artroszkópia segítségével történik, ahol minimálisan invazív módon, darab, 1 cm-es bemetszés mellett artroszkóp segítségével az ízületi tok és a környező szalagok állományában felszaporodott kötőszövet felszabadítására kerül sor.
Az operációt követően is elengedhetetlen a gyógytorna a mozgások helyreállításához.