Elsősegély könyök sérülések esetén, Égési sérülések

Balesetek, sérülések, elsősegély Miután a kutya rendkívül aktív élőlény, s lételeme a mozgás, gyakran kerülhet veszélyes, különböző sérülésekkel járó helyzetbe. Szerencsére az esetek nagy többsége nem végződik komoly bajjal, csupán ficammal, rándulással, apró sebbel vagy zúzódással.

Az is előfordulhat, hogy azonnali beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy egy-egy szerv esetleges visszavonhatatlan károsodását, illetve a kutya elpusztulását megakadályozzuk. Ilyen - azonnali állatorvosi beavatkozást igénylő - "vészhelyzet" egyebek között a hirtelen bénulás, a csillapíthatatlan vérzés, az eszméletvesztés, a légzési nehézségek, a különböző törések, a mérgezés gyanúja, és harapások okozta súlyos sebek.

Ezen belül talán a kutyák egymás közötti verekedései, továbbá a mérgezések és a gázolások okozzák a legtöbb gondot. Az is igaz, hogy az ilyenfajta veszélyes helyzet kialakulását a gazda többnyire könnyen megelőzhetné, ha kutyáját nem engedné ki a kertből, nem vinné póráz nélkül nagy forgalmú lakott területen.

Azokat a "vészhelyzeteket" pedig, amelyeket valamilyen létfontosságú szerv működési elégtelensége vált ki, ugyancsak meg lehetne előzni, ha a tulajdonos idejében fordulna állatorvoshoz.

Akkor, amikor legelőször tapasztalja a súlyos bajra valló tüneteket! Balesetveszélyes helyzetek: - elsősegély könyök sérülések esetén azonos nemű ebek közötti ismerkedés olykor marakodással végződhet Az is igaz, a valóban sürgős esetekkel a legtöbbször az a gond, hogy éppen akkor nincs elérhető közelben az állatorvos. Ilyenkor elsősegélyt kell nyújtani az állatnak. Sokszor ugyanis a beteg kutya sorsa az időben és szakszerűen alkalmazott gyors beavatkozástól függ.

Éppen ezért vegyünk most sorra néhány ilyen lehetőséget és beavatkozási módot.

Elsősegély ficam és rándulás esetén

Amennyiben az eb mégis mérget nyelt, némi szerencsével elkerülhetjük annak felszívódását, ha az állatot azonnal meghánytatjuk. Ennek leghatásosabb módja, ha kinyitjuk a száját, kihúzzuk a nyelvét, és ujjunkkal a torkába nyúlunk.

A mérgezés tüneteinek jelentkezési ideje attól függően változik, hogy mennyire gyors hatású a méreg, illetve mennyi jutott belőle az állat gyomrába. A mérget evett kutya nyugtalan, mozgása bizonytalanná válik, görcsös rohamai lehetnek, teste megmerevedik.

Különböző hirtelen ingerek például érintés vagy zaj rendszerint kiválthatják, illetve fokozhatják ilyenkor a görcsös állapotot. Bármilyen, az emberi szervezetre káros mérgező anyag már jóval kisebb adagban is veszélyes lehet a kutyára.

Ha a kutya maró hatású anyagot kénsav, sósav, salétromsav, petróleum stb.

Elsősegély ismeretek

Az ilyen mérgezéseket arról ismerhetjük fel, hogy lenyelésük után rövidesen heves gyomortáji fájdalmak jelentkeznek, az állat erőteljesen nyálzik, nehezen nyel, sőt, ha a gégefő megduzzad, azaz vizenyő alakul ki, hangos, süvítő légzés árulja el, hogy a felső légút is beszűkült. A maró savak súlyos roncsolást okozhatnak az ajkakon, a nyelven, a torkon, a nyelőcsövön és a gyomorban.

Amennyiben a maró anyag a kutya bőrére kerül, bő vízzel próbáljuk lemosni. Amikor az állatot kórházba szállítjuk, vigyünk magunkkal mintát a feltételezett mérgező anyagból. A mesterséges lélegeztetést minden alkalommal meg kell kísérelni, ha az állat nem lélegzik.

Feliratkozom a hírlevélre

Ne vesztegessük az időt azzal, hogy a helyszínen próbáljuk feléleszteni a kutyát, siessünk az állatkórházba, s útközben kíséreljük meg az újraélesztést! A kiképzés során is előfordulhatnak kisebb-nagyobb sérülések A mesterséges lélegeztetéshez nyissuk ki az állat száját.

Törülközővel vagy zsebkendővel gyengéden húzzuk ki a nyelvét, és amennyire csak lehet, nézzünk bele a torkába, nem látunk-e valamilyen légzést akadályozó anyagot vagy tárgyat. A legegyszerűbb, ha erről ujjunk tapintásával is meggyőződünk. Ezután tisztítsuk meg a kutya torkát a nyáltól, illetve vértől, víztől, földtől, csukjuk össze a pofáját, és mellső végtagjait szorítsuk a mellkasához, majd húzzuk széjjel. A ki- és belégzési ciklust percenként hatszor ismételjük mindaddig, amíg csak szükséges.

Elsősegély tanfolyamok

Először a szívműködés szűnik meg, majd hamarosan abbamarad a légzés is. Éppen ezért a szívmasszázst a mesterséges lélegeztetéssel kombinálva kell alkalmazni.

Fektessük a kutyát a jobb oldalára. Tegyük kezünket a szíve tájékára ez a bal mellső végtag könyök mögötti része és hirtelen erősen nyomjuk meg a mellkast, de ne durván, nehogy a bordákat eltörjük, vagy májrepedést okozzunk. Az is igaz, hogy ha netán megsértjük a mellkast, az sem túlságosan nagy baj: a keringés megindítása mindennél fontosabb! Ezután teljesen szüntessük meg a nyomást, majd ismét nyomjuk össze az állat oldalát a szívtájékon.

Ezt a műveletet percenként körülbelül szor ismételjük meg. Fáradozásunkat akkor koronázza siker, ha előbb-utóbb megérezzük az állat pulzusát. A következmény olykor bélelzáródás vagy mérgezés lehet Mialatt a szívműködés térdbetegségek balett-táncosoknál próbálkozunk, igyekszünk a kutyát mielőbb kórházba szállítani.

Soha ne számítsunk biztosan arra, elsősegély könyök sérülések esetén kedvencünk szakember segítsége nélkül is visszanyerheti eszméletét!

SOKK Elsősegély könyök sérülések esetén sokk nem más, mint súlyosabb következményekkel járó, tartós környéki keringési elégtelenség. Számos oka lehet: sérülés, folyadékvesztés, műtéti beavatkozás stb. A sokkos állapot tünetei: depresszió, az aktivitás hiánya, gyors légzés és szapora érverés, valamint a hajszálerek elégtelen feltöltődése. Ez utóbbit a következőképpen érzékelhetjük: ujjunkat rányomjuk a kutya fogínyére úgy, hogy az elfehéredjen.

Amikor elvesszük a kezünket, figyeljük meg, milyen gyorsan nyeri vissza eredeti színét az elfehéredett terület. A normális feltöltődés nem több egy-két másodpercnél. A szapora érverés a sokk súlyosbodásával gyengül, majd megszűnik.

Közúti elsősegélyvizsga A-tételsor 3.

Jellemző az alacsony testhőmérséklet is. A végtagok és a bőr hidegek, az állat testhőmérséklete gyakran 37 °C alá süllyed. Ha a kutyán sérülés vagy hosszabb ideig tartó betegség után sokkos tüneteket észlelünk, tüstént forduljunk állatorvoshoz, de mindenekelőtt takarjuk be alaposan, hogy testének lehűlését megakadályozzuk.

A görcsök tulajdonképpen két csoportba oszthatók: 1. A sok kölyköt szoptató szukák hajlamosak a merevgörcsre, amely rendszerint az ellés előtt néhány nappal vagy a fialás utáni hétben fordul elő.

A kezdeti tünetek: nyugtalanság, nyüszítés, gyors légzés. A gyógyulás spontán is bekövetkezhet, de a tünetek súlyosbodhatnak is. Ilyenkor az állat életét csak a gyors állatorvosi beavatkozás mentheti meg. A roham után vegyük el a kölyköket néhány órára az anyjuktól.

A iliotibial tract deformáló artrózisa 2 fokkal - rövidebb-hosszabb időre - visszatehetjük a kiskutyákat az alomba, de gondoskodjunk mesterséges táplálásukról is. Ha a kölykök elég idősek ahhoz, hogy vegyes kosztot fogyasszanak, a leghelyesebb, ha elválasztjuk őket az ismétlődő merevgörcsben szenvedő szukától.

Az autóban a hőmérséklet erős napsütésben akár °C-ra is emelkedhet.

Elsősegélynyújtási ismeretek 4.0 - 10. rész Erős vérzés

A kövér, öreg, beteg, valamint gömbölyű fejű, nagy termetű ebek boxer, bulldog, masztiff, dog elsősegély könyök sérülések esetén. Velük tehát különösen vigyázzunk!

A hőguta tünetei: lihegés, szapora pulzus, vérbőség a száj nyálkahártyáján, hányás, aggódó, merev tekintet. Az állat hőmérséklete °C-ig emelkedhet. Elsősegély könyök sérülések esetén esetben az eszméletét is elvesztheti. Ha ilyen tüneteket észlelünk, azonnal vegyük ki a kocsiból, vigyük az árnyékba, és locsoljuk le hideg vízzel.

Iskolai 9.

A hőgutát kapott kutyát mielőbb vigyük állatorvoshoz. Erős napsütésben a kocsiban akár °C is lehet a hőmérséklet Túl forró nyári napokon, különösen hoszszabb autóutakra mindig vigyünk magunkal elegendő vizet, és gyakran adjunk belőle egy keveset a kutyának. Nagy melegben nedves törülközővel is hűthetjük az állatot.

Ha a kutyát kénytelenek vagyunk a kocsiban hagyni, az autót állítsuk árnyékba, és nyissuk ki az ablakait. A napszúrás, különösen nyári, meleg napokon fordul elő gyakran, mégpedig olyankor, ha a kutya túl sokáig tartózkodik a tűző napon - például kiállításon, kutyakiképző iskolában.

A "beteget" ilyenkor azonnal vigyük valamilyen árnyékos helyre, és pihentessük. A további kezelés a hőgutával azonos.

A harc kirobbanhat egy-egy csontért, a felségterület védelméért, a hatalmi rangsorban elfoglalt helyért, de mindenekelőtt a tüzelő szukáért. Általában azonos nemű kutyák elsősegély könyök sérülések esetén, de vannak notórius verekedők is.

Ezek okkal, ok nélkül minden ebet megtámadnak. A kutya állkapcsa, fogazata erős, ezért harapása is az. Ráadásul a megmart kutya rendszerint elugrik, az "ellenfél" fogai bemélyednek a bőrébe és az izmokba, így nagy darabot kitéphetnek belőle. A harapás okozta fizikai fájdalom mellett a seb legtöbbször szennyezett is, ezért minden kutyaharapás okozta sérülést ajánlatos elsősegély könyök sérülések esetén kitisztítani.

Ilyenkor egy kis vérzés csak hasznos lehet, mert kimossa a sebet. Az erősebb vérzést kötéssel vagy szorítókötéssel kell elállítani. A harapás okozta sebek rendszerint fertőződnek, úgyhogy a szükséges kezelésért állatorvoshoz kell fordulni. A harapásos sebek a legtöbbször a nyakon, a fejen és az elülső végtagokon keletkeznek Marakodás közben különösen rövid szőrű kutyák sebesülhetnek meg súlyosan.

A hosszú szőrű ebeket védi nagy bundájuk, amely tompítja az ellenfél harapását. A sebek legtöbbször a nyakon, a fejen, az elülső végtagokon keletkeznek. A sokkal erősebb kutya miután az állatok egymás nyakát igyekeznek elkapni akár meg is fojthatja a gyengébbet! A verekedés többnyire váratlanul robban ki, nincs elég idő a közbelépésre. Éppen ezért a gazda sétáltatás közben legyen figyelmes, mert könnyebb megelőzni, mint megakadályozni az összecsapásokat, a sérüléseket. Ha pedig már megkezdődött a marakodás, lehetőleg a kutyák gazdái próbáljanak beavatkozni, mert az idegeneket a felajzott állatok megharaphatják.

Természetesen a tulajdonosnak is jól meg kell gondolnia a közbelépés módját, nehogy az idegen kutya megharapja. Ezért sohase a nyakörvüknél fogva próbáljuk szétválasztani a verekedő állatokat, hanem a farkuknál vagy a hátulsó végtagjuknál ragadjuk meg őket. A marakodás szétválasztásának leghatásosabb eszköze - ha netán éppen kéznél van - egy vödör víz!

A verekedés kitöréséért mindig a kutya gazdája a felelős - vagy mert rosszul nevelte ebét, vagy mert tudván tudva, elsősegély könyök sérülések esetén kutyája verekedős, mégis szabadon engedte az állatot. Áramütés okozta égési sebeket leginkább a kölykök szenvednek, például úgy, hogy elrágják a villanydrótot.

Az elektromos fájdalom az ideiglenes ízületből sérülést okozhat a száj nyálkahártyáján és bőrén, sőt tüdővizenyő is kialakulhat.

Ha az állat légzési nehézségekkel küzd és köhög, rendszerint tüdőödémáról van szó. Súlyosabb esetekben nyelve és fogínye kékes színezetűvé válik. Ha a kutya az áramütés következtében elveszti az eszméletét, és nem lélegzik, mesterséges lélegeztetéssel próbálkozzunk.

Az elektromos égés következtében a száj nyálkahártyája elhal, néhány nappal később pedig lelökődik. A kutya égési sérülésének tünetei jelentősen különbözik az emberétől.

Az ember bőre felhólyagosodik, a kutyáé nem. Nála a megégett területen a szőr réteget alkot.

Ha néhány szőrszálat meghúzunk, és az könnyen kijön, akkor az égési seb mélyebb és súlyosabb. Az ilyenfajta sebek gyors ellátása abból áll, hogy fél órára hideg vizes vagy jeges pakolást teszünk a sérült területre.

Mi sérül leggyakrabban?

Ezután valamilyen fertőtlenítő hatású hintőport is alkalmazhatunk. Miután az égés súlyosságát közvetlenül a szerencsétlenség után nehéz megállapítani, legjobb, ha az ízületek önmagukban nem fájnak ilyen sebet mielőbb megnézetünk állatorvossal!

Ilyenkor előfordulhat, hogy a következő gépkocsi a gazdát üti el.

Mindenekelőtt tehát le kell állítani a forgalmat. Az elgázolt kutya kimentése különben sem könnyű dolog.

• Boka- és térdízületek fájnak
• Elsősegély tanfolyamok
• A könyökízület diagnózisa
• Elsősegélynyújtás szintjén nem számít, hogy közvetlenül mi okozta az égési sérülést, az ellátásnak a folyamata ugyanaz.

A sérült állat még súlyosabban károsodhat, sőt akár el is pusztulhat, ha ügyetlenül mozdítják meg és viszik le az úttestről. Elsősegély könyök sérülések esetén kell arra is, hogy az elgázolt eb ne harapja meg a segítségére sietőket. A magatehetetlen, sérült kutya alá csúsztassunk óvatosan egy pokrócot, és úgy vigyük el. Ha pokróc nincs kéznél, egy abrosz vagy kabát is megteszi. Gyakran előfordul, hogy az elgázolt kutya elveszti az eszméletét, de egy-két karcoláson kívül súlyosabb sérülést nem szenved.

Ilyenkor megtörténhet, hogy hirtelen fölpattan, és elmenekül a helyszínről, ahol a rossz élmény - a gázolás okozta ijedtség és fájdalom - érte. Ügyelni kel tehát arra is, hogy baleset esetén ne veszítsük szem elől a kutyánkat.

A gázolásos sérülések között a végtag- és a medencecsonttörés gyakrabban, a bordatörés ritkábban fordul elő. Amennyiben a gázoló gépkocsi összeroncsolja az állat lábát, súlyos vérzéssel is számolhatunk. Éppen ezért nem árt, ha megtanuljuk a sebkötözés és a szorítókötés készítését lásd: Külső vérzésvalamint azt, hogy hol vannak a kutya testén azok a területek, ahova szorítókötést lehet és kell tenni.

Alkalomadtán az állat életét menthetjük meg ezzel! Az ivarzási időszak beálltával ugrásszerűen megnövekedik a gázolások veszélye. Ilyenkor ugyanis a kan és a szuka figyelmét az udvarlás köti le, s nem nagyon ügyelnek az úton közlekedő járművekre.